Page 6 - miÚjság március

6 Pilismaróti miÚJSÁG 2021. MÁRCIUS

Önök írták

Fleckistán László: A bányászati karsztvízkatasztrófáról dióhéjban.

Az ásványvagyon bányá- 40 év alatt. A települések kútjai kiapadtak. Elapadtak a
szata a világ minden táján Dunántúli-középhegység peremének forrásai, vizei.

nagy mennyiségű felszín Kiszáradtak a tatai és tapolcai, tapolcafői források és a
alatti vízkiemelésekkel jár. tapolcai tavasbarlang. Veszélybe kerültek a budapesti
Ennek oka hogy a felszín termálforrások.
alatti vizek feljebb, vagy A vízszint csökkenése mellet a másik probléma a
ugyanazon mélységben vízminőség romlása, vagyis a szennyezés. A vízszint
helyezkednek el, mint maga süllyedése miatt a szennyezett rétegvizek és a Duna is
az ásvány. A bányászat során meggyengült kőzetréteg nem beáramlottak a karsztvízrendszerbe, elszennyezve ezzel az
bírja el a víznyomást, komoly vízbetörések keletkeznek és értékes ivóvízbázist. A bányászattal járó szennyező
ez rendkívül megnehezíti, sok esetben ellehetetleníti a anyagok is (olajak, savak, stb.) mind az ivóvízbázisban
bányászatot. 'Ergo' a vizet ki kell emelni a bányászati kötöttek ki, jelentősen rontva ezzel a vízminőséget.
haszon érdekében. Ezzel az a probléma, hogy ezek a
felszín alatti vizek alkotják az adott terület ivóvízbázisát, A bányászat során szándékosan is juttattak szennyező
meghatározzák a termőtalaj minőségét, sok esetben anyagokat a vízrendszerbe, azért hogy a víz mozgását
forrásokat és gyógyvizü tavakat táplálnak. szabályozzák. Schmidt Sándor az anyagok és módszerek
széles skálájával kísérletezett. Saját akkori bevallása
1949 és 1989 között egy ilyen, a bányászat elősegítését szerint: „eddig 146 db cementáló fúrólyukat mélyítettünk
célzó, világszinten is jelentős. európai szinten pedig a le, összesen 47 872 méter hosszúságban, melyekbe 722 574
legnagyobb regionális vízkiemelés történt a dunántúli köbméter homokot, 1438 vagon cementet adagoltunk és
középhegységben, amely szinte az egész felső dunántúlra, mely fúrólyukakkal megütött mészkőjáratok bővítésére
Hévíztől Budapestig kihatással volt és van a mai napig is. 183 712 liter sósavat használtunk fel“ Egyik utóda egy
Ennek az esztelen vízkiemelésnek a bányászat szakcikkben arról számol be, hogy 1947-ben 204 023 liter
veszteségessége mellett a Hévizi-tó vízszint csökkenése tömény sósavat juttattak a karsztvízbe. 1953-ban
nyomán kialakult lakossági felháborodás adta meg a Tatabányán polietilén műanyag golyókat juttattak a vízbe.
kegyelemdöfést. A háború utáni erőltetett bányászat olyan Az 1970-es években pernyével próbálták elzárni a víz
felbecsülhetetlen károkat okozott a karsztvíz-rendszerben, járatait. Ezeknek az akcióknak a szennyező hatásairól nem
melynek nyomai még ma is láthatóak és érezhetőek, 30 készült felmérés, mint ahogy nem készült részletes
évvel a bányák bezárása után. felmérés az ökológiai következményekről sem. Elapadt
források, patakmedrek, a megváltozott talajvízháztartás
Álljon itt néhány adat, mely szemlélteti a bányászat miatti csökkent termőterületek, kiszáradt lápok és haldokló
környezetre gyakorolt hatásait.
lápi élővilág jelzik csak a felelőtlen bányászat környezetre
1984-ben az MTA Földrajztudományi Intézetének gyakorolt hatásait.
igazgatója mondta:“ A karsztvíz süllyedése már 3000 A ma élő ember felelőssége a pusztuló zöldterületek, a
négyzetkilométer területet érint. Ezt a környezeti hatást manapság már tőzsdére vitt csökkenő ivóvízkészlet, és a
nem vizsgálták meg átfogóan a bauxitbányászattal megváltozott melegedő éghajlat világában óriási,
kapcsolatban. Azonban, nem csak a bauxitbányászat okoz globálisan és helyi szinten egyaránt. El kell gondolkoznunk
ilyen problémákat.A további felmérésbe az egész dunántúli- azon hogy megéri e természeti kincseinket, életünk és
középhegység bányászatát be kellene vonni, figyelembe valódi megélhetésünk
véve a budai források helyzetét is, amelyeknek már alapjait olcsó forintra
szintén a felére csökkent a hozamuk“
cserélni, rövidtávú,
A Dunántúli-középhegységben az 1960-as évek közepétől a sokszor értéktelen
vízkivétel meghaladta a 700 köbméter/percet, és 25 éven céljaink elérése
keresztül nem csökkent, néhány évben még 800-nál is több érdekében? A válasz
volt. Az utánpótlás ugyanakkor 495 köbméter/perc volt. A minden józan
vízkivétel 60%-kal haladta meg az utánpótlást. 1965 és gondolkodású ember
1990 között a vízmérleg negatív volt. számára egyértelmű.
Forrás: Nyírő András
A bányavárosok környékén 100-120 méterrel, az egész megvédett értekezése 2020
térségben átlagosan 35 méterrel sűlyedt a karsztvíz szintje Gödöllő. Www.szie.hu