Page 11 - miÚjság január

2022. JANUÁR Pilismaróti miÚJSÁG 11

Ön tudta?
Érdekességek Pilismarót történetéből
galagonyabokrokra felfutó nemesített szőlőt, sőt termő szilvafákat is. A
dunai eredetű futóhomokos területek Pilismaróton is rendszeres bosszú-
ságot okoztak a szomszédos földek tulajdonosainak, ugyanis a száraz
homokot az erős szél rendszerint ráhordta a szélirányban álló földjeikre
jelentős minőség- és hozamromlást okozva. Éppen ezért gazdaságilag
érdekükben állt a futóhomok megkötése. Erre szolgált a feketefenyő, a
szőlő és az akác is. Ezek gyökerei hatékonyan kötötték meg a mozgó
homokot, ahol aztán némi talajtakaró és csenevész lágyszárú növényzet
is megjelenhetett teret adva a legeltetésnek.
Erről a hasznosításról maradt fenn egy közel kétszáz éves, német nyelvű
dokumentum. 1823-ban a Duna Mappáció térképészei felmérték a ma-
gyarországi Duna-szakaszt, térképre vitték azt és leírásokat is készítet-
tek az egyes térképlapokhoz. Pilismarótról közel fél tucat leírás készült,
többnyire a hajóvontatás szempontjai szerint. Milyen anyagból épül fel
a part, meddig terjednek az árvizek, de arról is szó van, hogy milyen
gazdálkodás folyik ezeken a földeken
A régies német nyelven, 1823. augusztus 7-én keltezett leírás szerint az
erős nyugati és északnyugati szelek ráhordják a futóhomokot a közeli
szántóföldekre, miközben a dunai árvizek az alacsonyabban fekvő szán-
tóföldeket rendszerint elöntik. Az árvízmentes magasságban elterülő

„1711 után Marót falu és gazdaság jelentős fejlődés-
nek indul. […]Termeltek búzát, árpát, rozsot, kölest,
kukoricáról is olvashatunk. Kender és káposztás föld-
jeik voltak. A dunai áradások gyakran kárt okoztak a
vetésekben, az iszapos víz tönkretette a rétek füvét, a
heves záporok lemosták a löszös talajt a domboldalak-
ról, az iszap elöntötte a lapályos területeket. /Sásrét,
Tóköze dűlőnevek/ „ Forrás: Lukácsné Varga Eszter:
Pilismarót története
nagy homoktáblát Fenyvesnek hívják, felszíne részben kötött köszönhe-
Az 1789-ből származó térképen ( Magyar Nemzeti
Levéltár) Marót és a Duna közötti terület látható. A tően a rajta növő füveknek, lágyszárúaknak és borókabokroknak. A
térképen feltüntetésre kerültek a dűlők nevei. Ezek a füves részt legelőként hasznosították. Néhány helyen botoló füzeket
ültettek, ezek vesszeit rendszerint kosárfonásra használták.
nevek többnyire beszélő földrajzi nevek, amiből kö-
vetkeztetni lehet a terület hasznosítására is: A leírásban említett boróka mai napig megtalálható Magyarországon,
habár Pilismarótról valószí-
Fenyőszeg, Közönséges Homokos Fenyves elnevezé-
sű legelő; Szél hordta Homokok, Kerek Homok, Ho- Barcsi borókás (Forrás: geocaching.hu) nűleg sajnos már eltűnhetett.
moki szőlők; Régi Kender Földek; stb.. Elsősorban ősborókásként
ismerheti a köznyelv a védett
„...futóhomokos terület azért (is) érdekes, mert egy ősi borókás nyáras társulásokat.
dunai szigetet rejt. E sziget eltűnésének idejéről meg- A Kiskunsági Nemzeti Park
oszlanak a vélemények, de annyi bizonyos, hogy a legfőbb természeti értékét
már több ezer éve nem a Duna, hanem a szelek for- ezek a borókások adják. Fő-
málták a felszínét.” ként a homokbuckák közti

Jelenleg ezen a homokos felszínen nővő erdő jellem- mélyedésekben telepednek
zően akácos, habár a keleti részen nyárfaligetek is meg, ahol közelebb van a
találhatók. „ Az akácos előtti időkben a terület gyü- talajvíz, ill, a csapadék köny-
mölcsös, ill. szőlő lehetett, erre utalnak a helyenként nyebben összegyülekezik. A gyökereik által megkötött homokon nyár-
felbukkanó "maradvány-fajok", például vadkörte-, fák is megtelepedhetnek. „ Pilismaróton is így nézhetett ki a terület
vadalmafák. Sőt, néhol találhatunk még karók híján a 200 éve, ahol most az akácos van. Forrás: Szavoszt-Vass Dániel: www. du-
naiszigetek.blogspot.com/ Eltűnt Pilismaróti szigeten eltűnt ősborókás