Page 7 - miÚjság július
P. 7

2021. JÚLIUS-AUGUSZTUS                          Pilismaróti miÚJSÁG                                                             7



      Régen együtt evett a család. Nem  lehe-    - Igen, Oszvald Zsolttal együtt vezettük .  vannak. Emi néni, Gerecsei Balus bácsi,
      tett  addig  enni,  míg  nem  ment  min- Voltak lovak, tehenek, különböző barom-  Boldizsár Bözsi néni, de legidősebb Dub-
      denki  haza.  Délben  ebédeltünk  és  fel  fiak,  kecske  és  bárány.  Mi  tanítottunk,  niczki  Margit  néni,  ő  96  éves,  de  még

      sem állhatott senki az asztaltól, míg min- Kósa  Peti  pedig  irányította  a  gyerekek  mindig főzicskéz és a kertben dolgozik.
      denki  meg  nem  ette  az  ebédet.  És  egy- munkáját  10  évig:  az  állatok  ellátását,  a   Az idősebb korosztály szeret együtt lenni,

      szerre pakoltunk el. A nagy beszélgetések  növények körüli munkákat. A vizsgáknál   nagy  az  összetartás  és  a  segítőkészség
      ekkor voltak, ilyenkor mondták el, hogy  a  TSZ  Elnök  volt  a  vizsgabiztos.  Amit
      mi történt velük egész nap, a papa meg- tudtunk eladtunk, a tojást, a fóliasátorban   bennünk.  Ami  kérnek  tőlünk,  szívesen
                                                                                segítünk, részt veszük az ünnepségeken,
      kérdezte,  hogy  „na  kisfiam  mi  volt  az  termesztett  növényeket.  Ebből  volt  az   mind  az  iskolában,  az  óvodában  a  falu
      iskolában, mit csináltál.”          iskolának  pénze.  Az  üvegházban  Dávid   kulturális életében.
      Meg  volt  adva  mindennek  a  tisztelet,  Éváék dísznövényeket ültettek, aztán azt
      hogyan  menjünk  és  hogyan  viselked- kiültették a faluban. Így segítettük a falut.   Más lett a világ  más lett a szemlélet.  A
      jünk.                               Az iskola sajnos megszűnt, mert a támo-  családoknak és a kisebb nagyobb közös-
                                          gatások  és  a  gyereklétszámok  is  elfogy-  ségeknek  nagyobb  tiszteletet  és  szeretet
      - Hány gyerek került ki a keze alól?
                                          tak.                                  kell egymás iránt tanúsítaniuk. Erre min-
      -  Az  első  tanítványaim  most  60  évesek.   Sokan alig várják, hogy nyugdíjba men-  denkinek törekedni kellene, hogy a világ
      Ennél fiatalabbak mind tanítottam Maró-  jenek  és  azután  nem  csinálnak  semmit.   jobbá váljon, „ egy falut csak a közösen a
      ton és Dömösön.                     Én sokáig voltam még óraadó itt Maróton   benne  élőkkel  együtt  lehet  felemelni  és
      -10 évig  voltam  képviselő  is. Szociális-,   is  meg  Visegrádon  az  Erdei  iskolában.   fejleszteni”
      kulturális-,  sportbizottsági  elnök  voltam.   Ott is földrajzot tanítottam.   Köszönöm az interjút és kívánom hogy a
      Képviselőként én szerveztem a falunapo-                                   fiatalok ilyen erővel és kitartással éljék az
      kat,  a  kirándulásokat,  a  bálokat  meg  a   Kb. 6-7 éve vettem át a Nyugdíjas Klub   életüket.
      bálokhoz tartozó felvonulásokat. Minden  vezetését, mert senki nem akarta vállalni.
      hónapban  egyszer  színházba  mentünk.  Sok munka van vele, de nagyon jól érzik                       Korcsák Mónika
      Amikor  hazafelé  jöttünk,  akkor  zenés  magukat az öregek. Minden héten a keddi
      szórakozás  volt,  vacsorával  egybekötve.  nap a nyugdíjas klub napja. Felöltöznek,
      A falusi rendezvények központja a Halas- hozzák  a  süteményeiket,  énkelnek,  kár-
      tónál volt. Ott rendeztünk a gyerekeknek  tyáznak,  beszélgetnek,  élvezik  még  az
      is a felnőtteknek is étkezéseket meg ver- életet. Sokat kirándulunk. Olyan helyekre
      senyeket. Tehát volt élet a faluban.    megyünk, ahol nem kell sokat gyalogol-
      Később elindultam a polgármester a vá- ni.  Van  akinek  nem  volt  lehetősége  ki-
      lasztáson is.                       mozdulni a faluból, csak most jut el ilyen

      - Volt Pilismaróton Mezőgazdasági Szak- helyekre., amióta szervezem az utakat.
      iskola is?                          -  A  legidősebbek  a  faluban  90  év  felett


                                                 Egypercesek

                                                 Örkény István: A végzet


      Valahol a Nagy Magyar Alföldnek egy kicsike ta-        mind, ahányan voltak.
      nyáján éldegélt egy család, apa, anya és két gyerek,   A mentősöknek - az orvosnak, a két hordágyvivőnek
      mind pogácsakedvelők.                                  meg a sofőrnek - már nem akadt dolguk. Csak fejcsó-
      Ha a mamának volt rá ideje, s kedvében akart járni     válva körüljárták azt a sok halottat, s mielőtt visszain-
      övéinek, sütött nekik egy nagy tepsi pogácsát.         dultak volna, megettek néhány pogácsát, ittak rá egy
      Egyszer azonban liszt helyett mérges rovarirtószert    kis bort.
      gyúrt a tésztába. Ízre nem volt rosszabb, így hát jól   Kivéve a sofőrt. Bort nem ihatott, mert vezetnie kel-
      bepogácsáztak, s reggelre meghaltak mind a négyen,     lett, a pogácsát pedig nem szerette. De ami ott maradt
      az apa, az anya, a gyerekek.                           a tepsiben, azt újságpapírba csomagolva letette az ülé-
      Negyednap eltemették őket, s aztán összejött a ro-     se mellé, hogy kárba ne vesszen. Jó lesz az még, gon-
      konság meg a közeli és távolabbi szomszédok, ahogy     dolta, valakinek.
      az már illik, halotti torra. Homoki bort ittak, s hozzá   És most viszi!
      a maradék pogácsát majszolgatták. El is patkoltak
   2   3   4   5   6   7   8